Miért buta dolog? Szerintem elég nyilánvaló, hogy az ember nem áll készen ilyen hatalom felelőségteljes használatára. Lényegében isteni hatalom a semmiből létezőt csinálni, de az nem való az embernek mert nem tud bánni vele. 98-ban ez teljesen jó látványnak számított és legalább tényleg vízben forgatták ami manapság már nem magától értetődő. Így is a 3. legjobb Crichton-film szerintem.

@B Brasta Na akkor hogy is csinálta? 😌

@RetroShock! köszi 😌

@RetroShock! értem, tehát akkor nem is valami "text to speech" funkcioval csináltad?:)

@RetroShock! Mindenesetre ez az Armada sokkal tartalmasabbnak tűnik. Első blikkre arra gondoltam, hogy az írója merített esetleg a Ragadoz városokból, de hogy ilyen közel voltak a megjelenések, nem valószínű

Hát, a Ragadozó Városok könyv 2001-es, az Armada 2002-es. Mindkettő írása éveket ölelt fel, szóval lényegében egy időben írták meg őket. :) A hasonlóság valószínűleg a véletlen műve.

Igen, a hiba azóta nekem is feltűnt, ezt félremondtam :)

@lab22johnny Na, így már tisztábban értem, mit akartál mondani és remek kis összegzést írtál. Kifejezetten tetszik a "gömb csak egy teszt, a kapcsolatfelvétel előtt" gondolatsor. Ezzel akár azonosulni is tudok, jó kis gondolat. Igen, az tiszta sor, hogy a gömb replikát készítve az ember tudatalattijából gyakorlatilag egy másik perszónát létrehozva képes önmagaddal szembeállítani, veled kommunikálni - de biztos magyarázatot sem a könyv, sem a film nem ad arra, hogy mielőtt beléptél, vajon a gömb "üres" volt-e, vagy valóban csupán egy másoló-manifesztáló "gépezet". Lehetséges egyébként ez a gondolat is. Na ezért is jó mű :D Úgy hagy nyitva kérdéseket, hogy azért közben mégis ad kapaszkodókat. Amúgy feltételezem, hogy a sorozattal új irányokba nyitnak és nem akarják pontról pontra venni majd a könyvet - őszintén megmondom, remélem is, mert a könyv jó úgy, ahogy van, de lehetne rá építeni még bőven, terebélyesíteni kicsit ezt az egész pszicho-őrületet. Na, az emberi manifesztációk hiányával teljesen egyetértek - feltételezem, a rövid játékidőben az a hirtelen felbukkanó jópár új karakter már teljesen összekavarta volna az átlag mozinézőt - amit amúgy így is megtett a film :D

@RetroShock! Hű, köszi a választ:) örülök, hogy elolvastad amit írtam. A sorozatra kíváncsi leszek, nem hallottam még róla. Azért nem tudtam leírni mire gondolok, mert nem akartam spoilerezni /így nagyon nehéz/, de most kénytelen vagyok egy ilyet is írni:) ! Spoiler Alert ! (inkább a könyvet olvassátok el, mint ezt:) A történet lényege, hogy semmi nem történik a talált űrhajó körül alpvetően (lásd többszáz évnyi korall réteg borítja az űrhajót, mivel semmi nem történt vele mióta a tenger mélyére került), sem szokatlan, sem félelmetes, sem lehetetlen, míg valaki be nem jut a Gömbbe ami az űrhajó rakterében van. Ehhez kivételes elme kell, olyan aki tizenvalahány évesen végezte el a Harvardot. Onnantól, hogy a matematikus a maga eltitkolt partizánakciójában bejut a Gömbbe kezdődik minden esemény. A polip a matematikus manifesztációja ami a story elejétől jelen van, a vele való kapcsolatfelvétel (ami valóban nagyon izgalmas és a "fél" könyvet kiteszi) nem más, mint az ő tudatallatijával való kommunikáció. Nem derül ki, de szinte biztos, hogy Harry az elejétől tudja, hogy a polip manifesztálódása a saját elméjének (a mélységtől-víztől, konkrétan az oriáspoliptól való félelmének) kivetülése, ezt legalább bele tették a filmbe, hogy a kedvenc könyve egy konkrét rész után üres lapokból áll, mert annyira félt tőle gyerekként. Ezért kódolja (tudatosan vagy eleinte lehet h tudattalanul, kvázi tagadás) az üzeneteket, nem másképpen, mint ahogyan azt egy matematikus elme kódolná. Ez az a kódfejtés, ami látszólag egy idegen entitás polip-kommunikációs kapcsolatfelvételi kísérlete, de nem az. Egy percig sem. Onnantól, hogy más is végigviszi a kódfejtését ki is derül, hogy a Jerry az Harry. (mivel matematikai kódolásban nem tudta elrejteni a saját nevét, ezért szimplán hazudott róla) Meg is szűnik a polip-veszély létezni onnantól, hogy a támadásban eszméletét veszti. De csak addíg amíg újra magához nem tér. Ugyanez igaz az összes szereplőre és a félelmeikre a későbbiekben, miután ők is "megjárták" a gömböt. /igazad van hogy a polip hiányzik a filmből mint állandó veszélyfaktor, de az csak 1 a sok közül, egy elég erős faktor/ A Gömb egy tárgy amit a jövőben egy emberi űrhajó talál irtózatosan messze, annyiban idegen, hogy nem emberi kéz alkotta. Épp ezért az "idegen" jellegért nem tudják értelmezni mi célt szolgál. Az emberi elme szerint nincs semmi aminek ne lenne célja vagy funciója. Márpedig nem megfejteni a célt vagy funkciót az emberiség legnagyobb kudarca. (értsd ez alatt hogyha se rájönni nem tudnak, se bejutni sem tönkretenni az feldolgozhatatlan csalódás lenne az emberiségnek. (a Gömb sérthetetlen, erre elég hamar rájönnek) A könyv elejétől a végéig az emberi elmét és tudatalattit boncolgatja, illetve megmutatja milyen lenne, ha egy kvázi csodaerőhöz jutnánk, amely legerősebb vágyainkat félelmeinket fizikai formába önti, megvalósítja, manifesztálja. Kéretlenül. Az első perctől kiderül, hogy az ember nem képes uralni a saját gondolatait, és csak azért vagyunk biztonságban önmagunktól és egymástól, mert nem öltenek formát a gondolataink. Áttételesen viszont igen, ahogy az idézet is mondja: "A képzelet, a megvalósítás maga". Az atombombát is elképzeltük és megvalósítottuk, akár egy festményt vagy egy fogpiszkálót..) Ez az az erő amit képtelenek uralni, aminek létezését tényét, letagadják, egymásra hárítják át pláne hogy a gondolataik emberi életekbe kerülnek, de hiába, mert ha egyedül maradnak, saját maguktól senki nem menti meg őket. A tengerbiológus csaj ebbe roppan bele. A pszichológus jut a legmesszebb az önkontrollban, nem véletlenül. És, hogy mi volt a Gömbben? :) Ez a legjobb párbeszéd, ezért inkább ezt már tényleg nem írom le. De egyértelmű, hogy önmagaddal kommunikálsz ha bejutsz, és a könyv ezt a csapat pszichológusán keresztül mutatja be, aki utolsóként tud csak bejutni. (a könyben konkrétan kinyílik egy ajtó a gömbön és be tudsz lépni, ha ki tudtad nyitni, hogy hogyan lehet kinyitni, kézenfekvő:) Persze, hogy a mélytengerben a szereplők legerősebb gondolatai a félelmeik. Egyikük sem dolgozott még a víz alatt ilyen mélységben, ők szimplán a különböző szakterületek legjobbjai, azért válogatták őket össze, hogy kinyissák a rejtélyes Gömböt. Odalent mind félnek, alapból is csak nem mutatják. De mindegyikük tudatalattija hamar elárulja ezt. Mégis ugyanilyen hamar kiderül, hogy a kontrollálhatatlan elménk számára nem csak a saját kontrollálhatatlan félelmeink manifesztációi a veszélyesek, hanem egymás ismeretlen, titkolt és/vagy rejtett gondolatai. Amit egy ember sem képes uralni. (a valóságban sem) 14 évesen ez volt a legjobb könyv amit olvastam. (azóta csak 1x olvastam el) Akkor írtam egy mini novellát arról hogy mi lehetett a Gömb, az a haláluk pillanatában megállította a kataklizmát és az került kiírásra: "a pszichológiai tesztnek vége, akarják megismételni?" :D Könnyen lehet, hogy nem ilyen módon de a Gömb egy teszt, amivel idegen civilizáció teszteli az intelligenciát, kvázi szűrő a valódi kapcsolatfelvétel előtt, de az emberek nem tudják ezt sem használni, sem kihasználni, ergo elbuknak, nem mennek át az intelligencia szűrőn. A vége nem lehetne más, mint az, hogy az erejüket felhasználva immáron tudatosan elképzelik, ahogyan a felvételek eltűnnek a kameraképekről, ahogyan a félig kamu story felépül a valódi helyére a víz alatti pusztításról, ahogyan mindent elvarrnak maguk mögött még mielőtt a haditengerészet kikérdezné őket. És csak ezt követően gondolkoznak el arról, megéri-e megtartani a hatalmukat, illetve hogy "otthagyják"-e a Gömböt a többi ember számára felfedezhetően és elérhetően.. Felelősen döntenek (főleg mert saját maguktól is félnek) és eltüntetik a Gömböt a saját képzeletükkel együtt, mintha sosem létezett volna. A csavart az adja, hogy ez az izgalmas történet meg van spékelve egy időutazásos gondolati hurokkal, ami a story szempontjából lényegtelen, a későbbi események tükrében már nem:) +1: amit nagyon hiányoltam a filmből: a könyben egy sor valódi személy jelenik meg a mélytengeri bázison, akik interakcióba lépnek a csapat tagjaival. Ezeket a személyeket ők képzelik el, pl Harry-re, miután rájöttek a többiek, hogy ő idézi elő a polipot, alvás közben tudat alatt konkrét katonai fegyveressel állja el a szobája ajtaját a többiek elől, így védve saját magát, hogy ne tudják leszedálni. Szinte mindegyikük "irányít" így emberi manifesztációkat is, akik hol eltűnnek hol felbukkannak. Néha még a sajátjaikat sem ismerik fel. Ez nagyon hiányzott.

Üdv! Azért jó a sci-fi, mert ilyen interpretációkra ad lehetőséget. Interpretációkra - mert jelenleg a tiédet is annak tekintem - révén teljesen más elképzelésen vagyok néhány pont esetén. 1. pont: A könyv nagyjából fele egy kapcsolatfelvétel - illetve azzal kapcsolatos próbálkozások. A gömb felveszi velük a kapcsolatot, kommunikálni próbál velük, de először nem tudja, milyen formában teheti ezt meg - majd a tudósok rájönnek és kialakul a kommunikáció. De a közös "nyelv" megtalálása csupán a kisebb probléma volt, ezután meg kell találniuk a közös "hangnem"-et is, mellyel Crichton rengeteget foglalkozik a könyvben... A gömb attitűdje, hangulatingadozásai, a személyisége és annak megfejtése a kulcsa a túlélésüknek. Már hogy ne lenne kapcsolatfelvétel - ez a könyv az idegen entitással való kapcsolatfelvétel egyik legékesebb mintapéldánya - nem tudnék veled kevésbé egyetérteni semmilyen formában. 2. A gömb tárgy - ez idáig okés, elfogadom. A gömb lehet héj - lehet kapu - lehet tároló - lehet BÁRMI, de a gömbBEN viszont van egy tudat, egy entitás - egy gondolkodó, alkotásra képes, tervező lény, aki ráadásul a hatalmát képes átruházni. Ha valami csak egy tárgy - azzal nem kommunikálsz - kivéve ha mesterséges intelligencia, azzal még lehetséges. A gömb akár hatalommal felruházott A.I. is lehet, ha nem valódi entitás, de tudat - öntudattal rendelkező, ez bizonyos. 3. Itt részben egyet is érthetünk - több pont is akad, miért rosszabb a film, a könyvnél - de számomra egyáltalán nem annyival, ahogy azt te lefested. Nagyon jó adaptáció ez, csak szimplán HIÁNYOS. Több anyag van a könyvben, több dialógus, több gondolatkísérlet, amelyek nagyon izgalmasak - és kimaradtak. Állítólag terveznek egy minisorozatot, szerintem jót tesz majd a sztorinak, hogy nem lesz elsietve és gondosan körbejárhatják. A polip a pszichológiai hadviselés legdurvább formája volt, mert nem csak fizikailag támadta őket, hanem a Gömb az üzeneteken keresztül játszott velük általa - sőt a polip színjelzéseivel is tovább fokozta a feszültséget - viszont tényleges JELENLÉTET is adott a veszélynek, ami nagyon kár, hogy kimaradt a filmből ilyen módon. 4. Ezt elfogadom, ha neked ez a befejezés a lehető legjobb. Ahogy a videóban is mondtam, elfogadom a "felejtés dilemmáját", mint olyan. Azonban ez egy afféle befejezés, mely így nem is engedett bővebb belelátást a gömb misztikumába - ahol persze bejön a "jobb ha megmarad a misztikum, ócska válaszok helyett" - ezt is elfogadom, mindazonáltal ez így egy kihátrálós befejezés. A lehető legbiztosabb módon hagyott meg mindent kérdőjelnek - és bár azt mondod, a Gömb maga az emberi természetről szól - igen, arról IS. Több rétegű mű, szerintem pont nem érdemes ráhúzni egyetlen dolgot, ha egyértelműen több fókuszpontja is van a történetnek. De egyébként ha van gyengéje a műnek, akkor nálam talán pont itt akad némi probléma - ahhoz, hogy az emberi természet ennyire lényegesen dominálhasson benne, ahhoz nagyon erős karakterek sem ártanának. És valljuk be, egyrészt ez Crichtonnnak nem erőssége, másrészt itt sem bontotta ki őket olyan mértékben, hogy tisztán felszínre emelkedhessen a tudósok benső indítékainak manifesztációja. Mert elvileg "hatalom"-ról beszélünk, amivel testet ölthet az akaratod - ha már uralod a félelmeidet. De a film aligha lépett át a félelmek manifesztációinak a küszöbén. Mert a karakterek csupán annyi rétegződést kaptak - ki mitől félt régen és ma. Te a polipoktól, ő a medúzáktól... stb. Ez így önmagában nem bír azzal a potenciállal, amivel a koncepció viszont igen - hogy a karakterek szélsőséges, legbensőbb - talán elnyomott - vágyaikat felszínre szabadítsa, legyen az hatalomvágy, vagy bármi. Őszintén - szerintem a Gömbben látható konfliktushelyzetek semmik ahhoz képest, amit a Gömb valóban felszabadíthatott volna akármelyik emberből. Jó könyv, tényleg nagyon jó, de mindig is úgy gondoltam, hogy ez a történet bőven elbírt volna még bevállalósabb cselekményszálakat. Kíváncsi leszek a sorozatra.

Szia! Nem, az Abyss-t Cameron írta, Orson Scott műve az filmkönyv, utána kérték fel, hogy írja meg. Ettől függetlenül lehet jó, de nem fordítva volt.

@RetroShock! huload.info/cloud/w5aZmbuJ2ImpemM/vide.html Erre emlékeztem. Én ettől a mondattól biztos nem lettem volna nyugodt, max ha közben egy csőből a köldökömön át meg jön az oxigéndús vér :D

Lehet, hogy igazad van, őszintén megmondom, nem tudom, mennyire részletes a dialógus a filmben - azt a kitérőt a szövegben egy cikk alapján írtam, az csak a magzat kezdeti folyadéklégzéséről beszélt, oxigénről nem. A filmben elhangzottakat most sem megerősíteni, sem cáfolni sem tudom, ahhoz újra kéne nézni azt a jelenetet :)

@RetroShock! Mikor néztem a videódat, nekem teljesen úgy rémlett, hogy ez a hivatkozás a magzati folyadéklégzésre filmben is elhangozott. De már nagyon régen láttam. Valóban nem teljesen idegen a dolog, de én azért nem ajánlom :D Köszi a válaszod.

Szia! A videóban lévő állítás nem a filmben hangzott el, hanem egy méhben való fejlődéssel kapcsolatos cikkben, de a cikk nem is állította, hogy oxigént nyernénk a magzatvízből - azonban azt igen, hogy 10-12 hetes korában a magzat elkezdi gyakorolni a légzést - belélegezve a magzatvizet - még ha nem is ez szolgáltatja számára az oxigént. Valószínűleg erre gondoltál a "gyakorló légzés" alatt - a videó is erről szólt, hogy a tüdőnek nem idegen maga a folyamat, lehet pontosabban kellett volna fogalmaznom a videóban nekem is :) Köszönöm a véleményt!

@M. Misi kösz hogy szólsz nem ide ment volna

@Ábel Nyerges Milyen utolsó két sor? Biztos, hogy ezt ide akartad kommentelni?

Amikor ahhoz a részhez értem, én is kételkedtem abban, hogy a Photoshop lenne az a program, amit az ILM használt. Hobbiból foglalkozom 3D-vel (bár inkább csak modellezéssel) és ismerek néhány programot. Abban az időben azt hiszem, hogy a Lightwave, 3D Studio és valami Silicon Graphics gépeken futó program volt a leggyakrabban használva. Én meg még azidőtájt Amigán az Imagine nevű programmal készítettem állóképeket :). Sajnos nem sikerült megtalálom a filmben használt program nevét, csak annyit találtam, hogy saját fejlesztésű szoftvert használtak hozzá (en.wikipedia.org/wiki/History_of_computer_animation#The_Abyss ) Megvan, csak lejjebb kellett tekerni a fenti Wiki oldalon: "Their first product was Alias-1 and shipped in 1985. In 1989, Alias was chosen to animate the pseudopod in James Cameron's The Abyss , which gave the software high-profile recognition in movie animation. In 1990 this developed into PowerAnimator, often known just as Alias."

Pont ez jutott eszembe a Gömbről és már ajánlani akartam.

Hú, igen, az egy nagyon jó könyv!

Nincs Kiút 1. - filmes börtönök